2008.12.21.
5 hét kemény, megfeszített, gyümölcsöskerti munkával eltöltött hét után újból beülünk kis Lucindánkba, hogy körbeutazzuk Új-Zéland legszebbnek tartott részét a Déli-szigetet. Ugyebár Új-Zéland két nagy szigetből és pár kisebb szigetből áll. Az Északi-szigetre (Auckland) érkeztünk, itt töltöttünk utazással 3, és munkával 5 hetet, de igazából amiért megéri idejönni és sokat dolgozni az a Déli-sziget.
A két sziget között, naponta többször járnak a kompok. A jegyet előre kell lefoglalni és ez tekintettel a karácsonyi (és nyári szüneti) őrületre, elég nehéz volt. Végül is dec. 22, hétfő este 7 órára sikerült ticketet foglalni, azaz holnap (hétfő) déli órákban elhagyjuk a hastingsi bázist és meg sem állunk a wellingtoni komp kikötőig. Az átkelés kb. 3 órát vesz igénybe egy több emeletes, mindenféle szórakozással felszerelt hajón. Gondolom ilyenek mehetnek Finnország és Svédország között is. Soha nem utaztam ilyenen, úgyhogy nagyon kíváncsi vagyok!
Az elmúlt napokban tervezgettem egy kicsit az utazást, kalkuláltam a költségeket (más dolgom sem volt meló után) és ha jól mennek dolgaink szeretnénk bálna és delfin nézős hajótúrán részt venni, meglátogatni Christchurch-t és Dunedin-t, kirándulni a Mt. Cook hegye közelében (rajta nem lehet mert hírhedten veszélyes hely), a szigeten hagyni a kocsit és áthajózni a legdélebben fekvő, csak gyalogosan járható kis szigetre a Stewart – Islandra (állítólag csodálatosan érintetlen), „megkirándulni” a Fjordland egyik legszebb túráját a Kepler Track-et, hajózni a Milford Sound nevű fjordban és még egy pár dolog amiről a fentiek mellett majd remélem, képekkel együtt be tudok számolni.
Az Internet elérhetőség nyilvánvalóan korlátozottabb lesz, szóval fogalmam sincs mikor és mennyit fogok tudni emailozni és blogot szerkeszteni.
Befejezésként pár kép az almáskertben eltöltött utolsó napi „karácsonyi céges” buliról és a kollégákról (akik egyébként állati kedvesek és segítőkészek voltak, élen a kigyúrt skót és maori leszármazottal rendelkező munkafelügyelőnkkel) valamit végezetül a hastingsi búcsúvacsora ahol nem csak az iszonyatosan jól sikerült paprikás csirkét fogyasztottuk el barátainkkal, hanem a helyi nevezetes édességet is, a Pavlovát (tetején eperrel és habbal), sőt mindennek lezárásaként megejtettük a „Secret Santát” vagyis a karácsonyi ajándékozást. A pici „mű” karácsonyfánk alá megpróbáltuk bepaszírozni az ajándékokat, végül én voltam az ajándékosztogató. Engem Gábor húzott és a 10$ értékhatárba egy komplett „orchard” szettet kaptam, ami egy számológépet, kis füzetet és az eredményes munka fizetségeként csoki tallérokat tartalmazott. Én a német lányt, Anne-t húztam és kapott tőlem egy kis kerti törpét vagyis egy kis kerti kiwi madarat. 9.99$-ba került!!!! Imi műanyag játékgitárt kapott Andy-től, Gábor Anne-tól egy pár, új munkakesztyűt (hátha még jól jöhet). Nagyon jól szórakoztunk, íme a képek (utolsó pillanatban töltöttem fel a képeket, úgyhogy nincsenek felszövegezve, de remélem mindenki kiigazodik rajtuk..:))
(ja, sikerült átrakatni az eredeti időpontról a repjegyet és most úgy áll a helyzet, hogy én február 15-én, a fiúk március 15-én indulnak haza Budapestre).
