2008.12.27-30
Az elozo bejegyzes irasat sajnalatos modon a hostelben eppen karacsonyat unneplo, kiwi (uj-zelandi) csalad uvoltozese felbeszakitotta, egyszeruen keptelen voltam az irasra koncentralni. Az gondolom amugy is sokat irtam es tudom, hogy a sok irast nem szeretitek, ugyhogy vegul is nem akkora gond.
Az elozo bejegyzest es ezt is a Stewart Island egyik kis hosteljebol irom, ahol elvileg 2 dollarert lehet 15 percet netezni, de itt valamilyen oknal fogva a 2 dollar mar 2 oraja nem esett le es nem sotetitette el a kepernyot, ugyhogy elek a lehetoseggel es irok amennyi csak lehet. Fotokat tovabbra sem tudok mellekelni, mert nem lehet a fenykepezorol erre a gepre feltolteni a kepeket (amugy is ki tudja mennyi idom van meg..).
A pingvin megfigyelesnel hagyta abba az elozo irast, es akkor ennel folytatom. Az Otago felsziget vegen teljesen veletlenul belecsoppentunk egy igazi csodaba. Az egyik pingivin fajta (a legkisebb, neve: kek pingvin) egyedei feszkelnek itt, es amig a parok egyik fele a feszken ul, a masik reggel napfelkelte elott elhagyja a feszket es kiuszik a tengerre halaszni. A feszekbe - hallal teli hassal - sotetedes elott fel oraval ternek vissza. Turistak reszere a madar megfigyelese ezeken a helyszineken szervezett formaban tortenik. Altalaban penzert, de itt nem tudom miert ingyen lehetett. A sotetseg beallta elott a "felugyelo" (kutato, biologus) roviden ismertette a szabalyokat es hogy pontosan mit fogunk latni, hogyan kell viselkedni, hogy ne riasszuk el az allatokat. Es valo igaz, egyszer csak tavolban feltunt egy sotet folt a tengeren, ez volt a kozeledo pingvinek csapata. Egyre kozelebb usztak a parthoz, majd mikor partot ertek felmasztak a fovenyre, vegigsetaltak egy fuves teruleten es megkerestek a tenger felett levo dombok bokraiban elbujtatott feszkeiket. Mindezt mi, kozvetlen kozelrol, nema csendben, mozdulatlanul vegigkovethettuk. En a fuves teruleten ultem mas turistakkal es amikor a pingvinek kiertek erre a reszre, megallatak, elbizonytalanodtak, figyeltek, hogy minden rendben van-e, nincs -e ellenseg a kozelben. Erdekes modon az emberektol nem tartanak, persze nem szabad hangoskodni, mozogni. Egyszer csak egy csapat pingvin felem vette az iranyt es kozvetlenul mellettem, sot az utolso pingvin a labamon atgazolva haladat tovabb a feszek fele. Hat meg sem mertem mozdulni, meg levegot sem mertem venni. Isszonyatosan edesek voltak, nagyon vicces a mozgasuk. Az eset utan odajott a felugyelo es tapsolt nekem, hogy ez fantasztikus volt, igazi termeszeti elmeny stb. (mintha ez mind az erdemem lett volna...) Persze azota a pingvin a kedvenc allatom, es hat vegul is ez nem is csoda, hiszen pingviniviciki bori csak en voltam egyetlen a jelenlevok kozott... A pingvinek kb. 1 oraig jottek kisebb-nagyobb csoportokban, es hihetetlen magassagokba felmasztak. A felugyelo felhivta a figyelmunket, hogy a kocsik ala es bemasznak, es ha setalunk az osvenyen fel a parkoloba, mindene esetben adjunk elsobbseget a kis allatoknak. Nagyon erdekes volt!!!
Masnap tovabb folytattuk del fele utunkat es az Invercargill varosatol nem messze levo, Uj-Zeland es talan a vilag legunalmasabb, legundoritobb varosaban Bluff-ben leparkoltuk kocsinkat. Innen indult ugyanis Stewart Island-ra hajonk. A kocsi mentes sziget (illetve csak a helyiek kozlekedhetnej autoval itt) az orszag legdelebbi pontja es egy igazi paradicsomi csoda. Habar innen es talan Patagoniabol van meg kozelebb az Anktartisz, a kopar es a hideggel ellentetben a meleg tengeraranlatok es a mikroklima miatt itt tropusi allapotok alakultak ki. A szigetre egy ora alatt lehet Bluff-bol atjutni, es egytelen kis varocskaja van, Oban. Par haz, egy templom, egy bolt, egy etterem stb. Csodalatos elhagyatott feher homokos oblok, turkizkek, smaragzold ocean, palmafak, madarak es keves ember.
Egy ejszakat egy hostelben toltottunk (camping) majd hatizsakunkkal nekiindultunk a 3 napos turanak. Terkepet, campingezesi engedelyt a helyi DOC irodaban valtottunk es a napi 12 km kenyelmesen megteheto tavolsagnak igerkezett.
Az ido itt altalab nagyon valtozekony es persze sokat esik az eso (ez az esoerdok egyik elhagyhatatlan feltetele...) de nekunk szerencsenk volt. 3 napbol 2 napig csodalatosan, ragyogo napsutesben kirandulhattunk. Elso napi utvonal felvaltva haladt a homokos oblokben es az esoerdoben. A turautvonalak teljesen profin meg vannak csinalva, konnyen gyalogolhato. Este egy obolben vertunk satrat (csak a kijelolt helyen, WC es vizveteli lehetoseg mindenhol van) es persze rogvest berohantunk a jeghideg vizbe. Miutan kb. fel 11-ig vilagos van, ezert a hosszu estet setalgatassal, es a szomszed cseh srac altal rakott oceanparti tuz mellett uldogelessel toltottuk. Elmondhatatlan gyonyoru helyen voltunk!
Masnap tengerpartot ugyan nem erintettunk, csak az esti taborhelyen (ami oriasi csalodast keltett, mert borzalmasan undorito volt), az erdoben legyalogolt 15 km is igazi turaelmeny volt. 2x kellett athaladnunk egy a folyo felett kifeszitett fuggohidon, ahol egyszerre csak egy ember haladhatott at es amihez hasonlot meg sehol nem lattam. Este kemleltuk az eget, hatha latjuk az eszaki fenyhez hasonlo deli fenyt de sajna a nagy felhok miatt meg a csillagokat sem sikerult megpillantanunk. Miutan agyon csiptek a sandfly-ok (vagyis homoki szunyogok), masnap nekiindultunk a tura utolso harmadanak. Csepergett az eso de ez az erdoben szinte egyaltalan nem volt erezheto.
Most itt ulunk a hostelban a szigeten es pihenunk, kielveztuk a kulturalt korulmenyeket (zuhany, konyha), holnap pedig utazunk vissza a nagy szigetre.
Az uj evet valoszinu a nagy sziget legdelebbi pontjan fogjuk tolteni, de nagy erofesziteseket nem teszunk az ugy erdekeben. A tovabbiakban utunkat Fjordlandban folytatjuk, ami Uj-Zeland leghiresebb, legszebb resze. Amint lehet irok, de erre fogalmam sincs mikor fog sorkerulni.
Addig is mindenkinek BOLDOG UJ EVET KIVANOK!!!
Koszonom a sok jokivansagot amit irtatok es a lelkesito szovegeket a bloggal kapcsolatban. Sokat nincs idom fogalmazgatni es visszaolvasni amit irtam, remelem nem sok a helyesirasi hiba benne. Altalaban rohanom kell a dologgal, mert ugye bar limitalt ido all redelkezesemre a gepeknel.
Bali mindenkeppen el kell ide jonnod, majd segitek, elmondok mindent! Siman meg lehet csinalni es felejthetetlen elmenyt jelent, az biztos! Kar, hogy nem jottem hamarabb...